Az utolsó ötéves terv - Interjú Najmányi Lászlóval a Spionsról

Najmányi László a Spionsról

AZ UTOLSÓ ÖTÉVES TERV
      SPIONS


  

        (Najmányi László, író, képzőművész, díszlettervező, film- és színházi rendező. A magyar rocktörténet legendás punk-együttesének, a később Párizsban is működő Spions-nak egyik alapító tagja.)

-          JÓL TUDOM, HOGY A SPIONS VOLT AZ ELSŐ PUNKZENEKAR MAGYARORSZÁGON?
-          Igen. És egész Kelet-Közép-Európában, de a Szovjetuniót is ideértjük. Rajtunk kívül csak Nina Hagen az egyetlen kivétel, de ő szóló-énekesként indult, és mindenkit leelőzve hamarosan a nemzetközi élvonal sztárja lett.

-          VOLTAK-E ELŐZMÉNYEI A SPIONSNAK ITTHON?
-          Elsősorban két zenekarról szeretnék beszélni, melyekhez nekem nagyon sok közöm van. 1960 környékén lehetett, hogy lementem a Május 1. úti úttörőházba, ahol egy Doxa nevű zenekar játszott. Ott hallottam először elektromos gitárt, elektromos basszust, és egyáltalán rock and rollt. Attól kezdve szenvedélyesen lejártam oda. Olyan zenekarok mentek ott, amelyek még Amerikában is újak voltak, például Jonny and The Hurricanes és a Shadow. Fogalmam sincs, hogyan jutottak a műsor anyagához.
-          HOGYAN SZÜLETETT A SPIONS?
-          Molnár Gergely már nagyon régen készült rá. Amikor én találkoztam vele, úgy a hetvenes évek elején, ő még az MTI-nél dolgozott. Már az első találkozásunk alkalmával elmondta, hogy egy rockújságot akar csinálni. Meg is jelent az újság, amiért aztán persze nyomban kirúgták a munkahelyéről. De én is egyre többet használtam a munkáimban a rockújdonságokat. Ha megnézed, A császár üzenete című filmemben King Crimson a zenei háttér. Vagy például csináltam egy show-t, aminek az volt a címe, hogy „Pére Lachaise”. Ebben a színházat és a rock and rollt párosítottam össze. Szóval mindkettőben megvolt a rockkultúrához az affinitás. Ám hamar rá kellett jönni, hogy nincs értelme kentaurt csinálni. Kiderült, hogy nem lehet összeépíteni egy új törekvést a hagyományos művészettel, mert az egyszerűen nem működik.
-          KIKBŐL ÁLLT A ZENEKAR?
-          Először Hegedűs Péter és ifjú Kurtág György játszottak gitáron, és a Gergely énekelt. Ez aztán később változott, mivel a két gitáros (talán mert mindkettő nagytehetségű zeneszerző volt) nem jött ki egymással. Akkor jött Kurtág Gyuri helyett Zátonyi Tibor, aki nem volt olyan profi a hangszerkezelésben, de egy nagyon kedves srác volt.
-          A NÉGY ITTHONI SZEREPLÉS TALÁN LEGHÍRHEDTEBB KONCERETJE AZ EGYETEMI SZÍNPADON VOLT. MI TÖRTÉNT OTT?
-          A koncert előtt az Ikarosz Művelődési Házban próbáltunk. Ezt a helyiséget Papp Tamás szerezte. Ő elképesztően fontos barát volt a számunkra. Rengeteget segített, anélkül, hogy valaha is a nevét reklámozta volna. De minden igyekezete ellenére néhány nappal az egyetemi koncert előtt kirúgtak bennünket onnan. Nem próbálhattunk tovább. Aztán elkövetkezett a koncert napja. Kiderült, hogy a színpadon nincsenek kontroll erősítők, tehát a zenekar nem hallja saját magát. Fogalmunk se volt, hogy mi megy le abból, ami a színpadon történik. A koncert első botrányköve az Anna Frank Streap Tease akció volt, Örsi Kati és egy másik lány, akinek a nevére már nem emlékszem, vetkőzött a függöny előtt, borotvával. Aztán felment a függöny, és a zenekarra és a hátsó falra vetült a volt gettó egy bérházának a belső udvara. Így ment le az első szám, még dobgép nélkül. Aztán én elindítottam a dobgépet a második számhoz, de nem hallottam belőle semmit. Azóta is rejtély a számomra, hogy mi történt, mi jött le belőle. Mindenesetre ez összezavarta a zenekart. Hegedűs Péter hisztérikus rohamot kapott, lerohant a színpadról, és eltűnt. Ezután következett az Egyetemi Színpad igazgatójának jelenete. Ő először vissza akarta hozni a Hegedűs Pétert, aztán lezavarta a zenekart a színpadról. Ezek után a közönség, azt hiszem, két széksort összetört. Ennyi volt a koncert.
-          VOLT TELJES KONCERT, OLYAN EST, AMI VÉGIG LEMENT?
-          Soha. Nem, talán egy volt, ami végig lement, de azt is végig botrányok kísérték. A Tudományos Akadémiának a kultúrtermében csináltunk egy show-t. Az első részben, Pére Lachaise címmel egy rock and roll színház ment. Ezen az előadáson én gombostűvel átszúrt svábbogarakat tettem az írásvetítőkre. A bogarak ott halódtak nagyra kivetítve a falon. Amikor egy felháborodott néző elvette a bogarakat, akkor leállt az előadás. Én kijelentettem, hogy addig nem folytatódik a műsor, amíg nem kapom vissza a színészeimet. Egy idő után visszakaptam. Aztán bejött a zenekar Spion karszalaggal, és a lányok körbejártak gyűjtőzsákokkal. Azt hiszem, hogy az volt a zsákokra ráírva, hogy „Budapest népe, adjatok a kémeiteknek.” De lehet, hogy ezt a felszólítást a Gergely mondta be a mikrofonba. Egy biztos, meglepő mennyiségű pénz jött össze. Később a nézők panaszkodtak, hogy rá lettek kényszerítve az adakozásra. Állítólag csak azért adtak, mert féltek attól a három embertől, akik fent álltak a színpadon. Annyi igazság azért volt ebben, hogy ott a színpadon egy fókuszált erő volt jelen, egy teljesen szétesett, szétzilált tömeg előtt.
-          ÉN ENNEK A FÓKUSZNAK A CENTRUMÁBA AZT ÍRNÁM, HOGY GYŐLÖLET.
-          A punk ebből a gondolatból indult. Hetvenhat nyarát úgy is hívják, hogy Summer of Hate, vagyis a Gyűlölet Nyara. Akkor vált ki a generáció a hippizmusból. Hatvannyolc nyara a szereteté volt. A punk ezt az édeskés, rosszul megemésztett krisztusi alapállást támadta meg egy friss utcagyerek mentalitásával, kijelentve, hogy nem fogom a másik arcomat is odatartani a következő pofonnak.
-          ENNEK AZ IDEOLÓGIÁJÁT A MAGATOKÉNAK ÉREZTÉTEK?
-          Annak a szükségességét éreztük, hogy ezt felmutassuk és kifejezzük. Én itt nem személyes gyűlöletről beszéltem, hanem arról, hogy mi egy gyűlöletes szituációban voltunk. Erre a normális reakció az, hogy gyűlöljük azt a helyzetet, amely itt börtönbe zárt egy egész népet. És itt nemcsak a kommunizmusról beszélek, hanem egy olyan mentalitásról, amely megakadályozta ezt az országot abban, hogy felnőjön a huszadik századig. Mi egy tizenhetedik századi Magyarországot, egy szellemileg és szerkezetileg feudális világot láttunk magunk körül. A börtön és az őreink ellen irányult ez a gyűlölet, a hülyeség ellen, ami az itthoni fejekben volt és van ma is.
-          ÚGY TŰNIK NEKEM, HOGY EZ A MOLNÁR GERGELLYEL KÖZÖS MUNKA AKKORIBAN TELVE VOLT ÖNGYŰLÖLETTEL, ÖNPUSZTÍTÁSSAL IS.
-          Természetesen szükség volt erre is, mert beteg volt az agyunk. Mi itt nőttünk föl egy teljesen torz rendszerben. Rettenetesen rossz neveltetést kaptunk mind a szülőktől, mind az iskolától. Nem a realitásra neveltek minket, hanem illúziókra. Teljesen rossz arányrendszert vertek a fejünkbe. Rossz reakciókra tanítottak. Tulajdonképpen rabszolgának nevelték itt az embereket. Ez nem csak a kommunizmusra volt itt jellemző, hanem az azt megelőző időre is. Ha Ady-verseket olvasol, tudhatod, hogy ugyanaz volt a helyzet, mint most. Semmi sem változott. Van a helynek egy rossz kisugárzása. Az emberek ehhez alkalmazkodnak, és nem nőnek fel. Gyerekként és rabszolgaként élnek. Ezt a szerkezetet nagyon utálni kellett, ha élve akartunk maradni, ha túl akartuk élni. Meg kellett ettől szabadulni.
-          AMIKOR A SPIONS KIKERÜLT PÁRIZSBA, GONDOLOM, MÁS LETT A CÉLZOTT KÖZÖNSÉG, MÁSFAJTA CÉLOK KERÜLTEK ELŐTÉRBE?
-          Egy megtisztulási folyamat kezdődött el. Meg kellett tisztulni a politikától. Ezért is volt szükséges egy-egy olyan akció, mint a Kádár Jánosnak írt levél, vagy a Le Pen Nemzeti Frontjának felajánlott együttműködés. Felajánlottuk magunkat a jobb és baloldalnak, a bankároknak, mintegy jelezve, hogy egyik se fontos nekünk, hogy nincs különbség köztük. Mi kémek vagyunk. így szólt a tanítás, annak dolgoztunk, aki fizet nekünk. A cél persze az volt, hogy a politikát kiirtsuk magunkból, hogy eltűntessük magunkból a vesztes mentalitást, ami nagyon magyar magatartásforma. Megvan ennek az ezeréves hagyománya. Hisz Magyarország minden háborút elvesztett eddig, és emiatt hihetetlen kisebbségi komplexummal küszködik otthon is, és persze kint a világban. Mi nem akartunk szegény menekültek lenni. A győztes pozícióját szántuk magunknak. Ez volt és ma is ez a rock and roll-attitűd. Mi nem könyörögni jöttünk, hanem átvenni a hatalmat. Ez volt az alapállás. Aztán a megtisztulást egy feltöltődési folyamat követte. Meg kellett vizsgálnunk, mint egy újszülött gyermeknek, hogy abból a pozícióból, amiben vagyunk, merre tarthatunk. Ki kellett dolgozni a saját életünket, megfigyelve egy egészen új létezési rendszert, aminek része egy új etika és egy új esztétika is. Először is magunkon kellett kémkednünk: Mi vagyunk? Miből állunk? Mi mondatja vele azt, amit most mondok? Mi késztet arra, hogy azt csináljam, amit épp csinálok? Hogy kellett tudni, hogy honnan jöttünk. Világos volt, hogy nem a magyar pusztából. Ez egy spirituális otthonkeresés volt.
-          EGYÜTT MENTETEK KI FRANCIAORSZÁGBA?
-          Zátonyi Tibort az elutazás előtti napon elvitték katonának. Így ő nem tudott kijönni. Gergellyel, mi ketten, kocsival indultunk el, és a Hegedűs Péter szárnyashajóval követett bennünket.
-          KÉT LEMEZ JÖTT KI PÁRIZSBAN, AZOK A SZÁMOK ÉS SZÖVEGEK, AMELYEK ITT MAGYARORSZÁGON SZÜLETTEK, ÁTKERÜLTEK EZEKRE A LEMEZEKRE?
-          Ott egy teljesen új dolog indult el. A számok angol nyelven készültek. Az első kislemezen két szám volt. Az egyiknek az volt a címe, hogy Russian Way of Life, az Orosz életstílus, a másiknak pedig a Total CzechoSlovakia, vagyis a Totális Csehszlovákia. A lemeznek egy orosz konstruktivista típusú lemezborítója volt. A lemez felvétele előtt Hegedűs kivált a zenekarból. Gergely elkezdett dolgozni egy francia együttessel, aminek az volt a neve, hogy ARTEFACT. Ez volt az első elektronikus zenét játszó együttes Franciaországban. Ebben az időben a szintetizátor-zene nagyon új volt. A Kraftwerk csak egy-két éve jelent meg. Ezzel az együttessel jött ki a második lemez, a The Party.
-          PÁRIZSBAN IS, DE ITTHON IS NAGY VIHART KAVART A SPIONS JELKÉPHASZNÁLATA. MIT JELENTETT A HÁROM, NAGYON IS ELLENTÉTES JELKÉPNEK A VÖRÖS ÉS SÁRGA CSILLAGNAK, VALAMI SVASZTIKÁNAK EGGYÉMÁSOLÁSA?
-          Úgy gondoltuk, hogy mindenben van érték, és hogy mi vállaljuk ezeket az értékeket. (Csak megjegyzem, hogy nem a fasista svasztikát használtuk, hanem az indiait, mint az életnek, a mozgásnak a szimbólumát.) Aztán ott volt az ötágú csillag, amit nevezhetnénk akár az egyiptomi csillagnak, akár a hajnalcsillagnak is, és ott volt a zsidócsillag, ami a számunkra az ég és föld közötti kapcsolatot jelentette. E jelek nálunk egyetlen egységbe ötvöződtek. E közös jelben több kultúra volt egymásba halmozva. Ez a három csillag mutatta, hogy mi van a tudatunkban. Amikor egymásra halmozol dolgokat, akkor egy új minőség jelenik meg.
     Az én feladatom az volt, hogy geometriai úton írjam le azt, amit mi képviselünk. Az volt a cél, hogy a lehető legegyszerűbb módon fejezzem ki magam, úgy, hogy az egy rock and roll-közönség számára teljesen nyilvánvaló és érthető legyen. Adott volt a kör, a lemez közepe. Ezt a kört kellett megtöltenem jelentéssel. Körülbelül három hónapot dolgoztam addig, amíg rátaláltam a legegyszerűbb jelre, amit oda lehet rakni. Én ezt a munkát úgy hívtam, hogy Történelmi Geometria. E körben lévő tizenöt ágú csillag aztán elindított egy újabb történetet. Az első csillag után még tizenegy lett. Tehát egy tizenkét fejezetből álló fejlődéstörténet következett a Spions életében. Ez a munka öt évig tartott. Nyolcvannégyben fejeztük be. Úgy neveztük: az Utolsó Ötéves Terv.
-          EZ A SPIONS VÉGÉT IS JELENTETTE?
-          Nem. A Spions még most is létező. Természetesen nem az előtérben. Mint minden titkos szolgálat, a projekt mögött van. Párizsban a Spions első produktuma A Párt volt, ami az „orvelli Pártnak” az alternatíváját adta. Aztán megjelentek a Spions nagyon erős vallásos vonulatai, az úgynevezett templomalapítás, amit én úgy határoznék meg, hogy az Idő Templomának megépítése.
-          MIT TUDSZ A FOLYTATÁSRÓL, ARRÓL A HATÁSRÓL, AMIT A SPIONS TETT A MAGYAR ROCK AND ROLLRA?
-          Nagyon örülök, hogy a csaknem két évtizeddel ezelőtti munkáinkból, még mindig annyi ember él nagyon jól. Hamarosan visszatérek Amerikába. Majd hagyok még itt többet. Jelenleg egy FIAT-LUX című multimédia show-n dolgozom Víg Mihállyal és a Balaton együttesével. Ők az autentikus folytatás. A FIAT LUX még ezen a tavaszon bemutatásra kerül, hogy aztán „utazó iskolaként” turnéra vigyük Magyarországon és Európában.





                                                                         WANTED, 1997. Március,
                                                                          A művésszel beszélgetett,
                                                                          Barna Róbert